Honvédségi Szemle 1997/2

1997 / 12. szám - FÓRUM - Egy elfelejtett honvédelmi szervezet (dr. Pataky Iván nyugállományú ezredes)

Fórum FÓRUM Egy elfelejtett honvédelmi szervezet Hatvan éve alakult meg a Légoltalmi Liga Hatvan éve, 1937. december 5-én tartotta „fényes külsőségek között”, ahogy a ko­rabeli sajtó írta, a Pesti Vigadóban a Légoltalmi Liga alakuló gyűlését. A rendezvé­nyen, amelyek dátuma, nem véletlenül, egybeesett a kormányzó névnapjával, személye­sen részt vett Horthy Miklós is. Ezzel kiemelt rangot adott az új, a lakosság honvédel­mét, védelmét zászlajára tűző önkéntes polgári szervezetnek, kiemelve a sokezer civil szervezet közül. „A Légoltalmi Liga társadalmi szervezet, amely a belügyminiszter ál­tal láttamozott alapszabályok szerint... működik” — írta az első elfogadott alapsza­bályzat. Látszólag tehát azonos volt minden más civil szervezettel a jogállása. De... a szabályzat azonnal hozzá is tette, hogy „... A Légoltalmi Liga felett szakszempontból a m. kir. honvédelmi miniszter gyakorolja a legfőbb irányítás és ellenőrzés jogát... egyértelműsítve ezzel, hogy bár társadalmi szervezetről beszélnek, valójában a honvé­delem szerves alkotórészét fékező félkatonai organizációról van szó. M­egjegyzem, nem valamiféle ma­gyar sajátosság testesült meg az új szervezetben. Szerte Eu­rópában — mindenekelőtt az akkor köve­tendő példaként szolgáló Olaszországban és bizonyos mértékig mintának tekintett Németországban — a legtöbb országban már működő légoltalmi társadalmi szerve­zetek gyakorlatilag vagy teljesen vagy lep­lezett formában a honvédelem irányítása, felügyelete alatt állottak. Magyarország csak közel fél évtizedes késéssel követte a „fővonalat”. Mi tette szükségessé egy ilyen szervezet létrehozását?­szágban is harctevékenységet fejthessenek ki. Az irodalom fegyverével, a szép szó erejével élve, egy korabeli szemtanú gyö­nyörűen fejezte ki az első találkozását 1914 nyarán a szerb harctéren a repülőgép­pel.... „Repült felettünk, elérhetetlen ma­gasságokban. Az újdonság lenyűgöző va­rázsa elvonta figyelmünket a földi harc­helyzettől. Messzelátóinkkal mindenkép­pen fel akartuk deríteni, vajon magyar vagy szerb gépmadár hasítja a levegőt? Nem sikerült.... csak szállt magasan, nyu­godtan, feltartóztathatatlanul, mint a vég­zet... akkor és ott a repülő ura volt annak a félórának. Lelkünk mélyén mindnyájan éreztük fensőbbségét és sorsdöntő szerepét...”­ A háború évei viharos fejlő­dést hoztak. Megjelentek az első és mind nagyobb teljesítményű bombázórepülőgé­­pek. Sőt! Hazánk egyes határ menti városa­it, mindenekelőtt Fiumét, bombatámadá­sok érték. Miután az olaszok bombázták Innsbruckot, a Monarchia gépet választsa­ AZ ELŐZMÉNYEK Az első világháború hadszínterein jelent meg először tömeges formában, méretek­ben egy olyan fegyver — a repülőgép —, amely lehetővé tette, hogy a harcoló felek egy addig támadhatatlan területen, a hátár­ 97

Next